Végtag-ischaemia - Leírás és gyógykezelés

Ön hideg végtagjaira panaszkodik? A fájdalom arra készteti, hogy járás közben meg-megálljon, és idővel alvása rovására is megy? Valószínű, hogy Ön ischaemiában szenved. Ebben az esetben szövetelhalásra, fekélyesedésre kerülhet sor. Ilyenkor végső megoldáskont amputáció veszélye is fennállhat.

Figyelmeztetés:
Ezt az írást vagy bármely másmilyen hozzászólást az interneten ne használja a diagnózis felállítsához. A helyes diagnózist minden esetben kizárólag az orvos állapíthatja meg. Haladéktalanul forduljon orvoshoz és egészségi állapára időben találja meg a megoldást.

A végtagischaemia leírása és kialakulásának okai

Végtagischaemia esetén erőkifejtés során az izmokba és szövetekbe kevés oxigén és tápanyag jut. Az ischaemia miatt a páciens végtagjainak elégtelen a vérellátása, ami további tényezőkkel és a lelassult sebgyógyulási tendenciával együtt gyakori bőrfertőzéshez vagy akár a szövetek elhalásához vezethet. Ennek következményeként trófikus elváltozások jönnek létre, melyek a végtag amputációját tehetik szükségessé.

Az alsó végtagok ischaemiás betegsége a láb ütőereit érinti, amikor azok összeszűkülésére vagy akár elzáródására kerülhet sor.

Az artéria elzáródás vagy összeszűkülés leggyakoribb oka az ateroszklerózis (érelmeszesedés), a thrombus (vérrög), a Bürger-kór és az artériák vasokonstrikciója.

A felső végtagok ischaemiás betegsége jóval ritkábban fordul elő, mint az alsó végtagoké. Ennek igen gyakori formája a Raynaud-szindróma, amit „ujjfehéredésnek” is neveznek.

Az akut végtagischaemia a végtag váratlan, erős, de ödéma-mentes fájdalmával, sápadtságával, az érelzáródás helye alatti pulzushiánnyal, a végtag mozdíthatatlanságával és sajátos érzésváltozásokkal jelentkezik.

A megbetegedés létrejöttének fő kockázati tényezői:

• dohányzás,
• kevés mozgás,
• magasabb életkor,
• lelki stressz,
• elhízás,
• magas koleszterinszint,
• magas vérnyomás,
• diabétesz és egyéb.

A végtagischaemia gyógykezelése – a fájdalmak enyhítése

Az érvizsgálatot követően a gyógykezelésnek –  a betegség stádiuma és lokalizációja alapján megállapított – időben való megkezdése szükséges. A cél: az artériás áramlás javítása és a végtag megőrzése. Fontos szerepet tölt be az érsebészet, melynek feladata a beteg láb elégséges vérellátásának biztosítása és az erek szűkületének megszüntetése (angioplasztika, bypas, stb.).

Hosszútávon fontos az életmód megváltoztatása és a kockázati tényezők megszüntetése: a dohányzás és a stressz mellőzése, testsúlyredukció, a cukorbetegség szabályozása.

A gyógyszeres kezelés célja a vérlemezkék összetapadásának, a thrombusok keletkezésének megakadályozása (thrombocytagátló kezelés). A fenti kezelések túlnyomó többségében a nagy és közepes artériákat érintik. Egyes preparátumok közvetlenül hatnak az ütőerekre, így érhető el tágításuk (vazodilatációs gyógyszeres és infúziós terápia).

Akut végtagischaemia esetén a végtag rögzítésére, bekötésére és alátámasztására, heparin, valamint fájdalomcsillapító adagolására és a beteg megnyugtatására van szükség.

A lábon lévő defektusok kezelésére olyan sebgyógyító eszközök és  módszerek alkalmazhatók, mint pl. az ún. nedves sebkezelés vagy a fizikális terápia.

Fontos a rendszeres testmozgás és a rehabilitáció is, melyek célja a mikrocirkuláció javítása, azaz a mikroangiopátia befolyásolása, a vékony prekapillárisok és kapillárisok tágítása, valamint az oxigéndús vér és a tápanyag továbbítása az erőkifejtést végző izmokba és egyéb szövetekbe.

A végtagischaemia bizonyos tüneteinek rehabilitációs kezelése keretében jelentős helyet tölt be az alacsony-frekvenciás pulzáló mágnesterápia, amely a páciensnek vazodilatációs, fájdalomcsillapító és gyógyító hatásával segít, s egyben gyulladásgátló hatást is kifejt. A fenti kezelés nem befolyásolja a közepes és nagy erek lumenét – ezért van szükség a már említett thrombocytagátló, infúziós és szükség esetén sebészeti kezelésre is.

A mágnesterápia a kapillárisok és prekapillárisok tágításával jelentősen javítja az érintett végtagban az oxigéndús vér mikrocirkulációját. Enyhíti a gyulladást és a fájdalmat, felgyorsítja a sérült szövetek gyógyulását és általános megkönnyebbülést idéz elő.

Nagy előnyt jelentenek az egyéni, otthoni kezelések, melyek a betegnek lehetővé teszik, hogy az intenzív rehabilitációs kezeléseket egészségügyi intézményen kívül, saját otthonában folytathassa.

Szintén előnyt jelent a jobb vérellátás elősegítése azonnal a tünetek megjelenésével egyidőben megkezdett tartós vazodilatációs kezelések formájában mint másodlagos megelőzés lehetősége is.